Mivel számos kritika éri a „lakásrendelőket” és a bennük dolgozó orvosokat a nagyobb magyarországi magánkórházak vezetői, tulajdonosai részéről, a hálapénz ügyének boncolgatása után most ezt a kérdéskört vettem górcső alá.
Lakásrendelők vagy irodaház kórházak?
Először is, mit is értünk lakásrendelőn? Ezt magam sem tudom pontosan, mivel ennek meghatározására még nem került sor a kritikusaik részéről. Valószínűleg a lakásokból kialakított, kisebb, néhány orvossal és néhány szakmával üzemelő rendelőkre gondolnak. Mig a magánorvosi intézmény, magánkórház megnevezés a többszakmás, fekvőbeteg ellátással is foglalkozó, nagyobb diagnosztikai arzenállal, -röntgen, CT, MRI, mammográf-rendelkező intézményekre vonatkozik.
Már a hetvenes évektől kezdődően kezdtek megnyílni országszerte, de elsősorban a fővárosban a magánorvosi rendelők. Sok orvosnak a munkahelyén a túlterhelt kórházi elfoglaltságok miatt nem volt ideje a betegeikre elegendő időt fordítani. Sokat kellett várni a folyosón ülve a több órás műtétet végző orvosokra, az állami kórházi környezet, a diszkréció hiánya, a vizsgálóba történő ki-be járkálás, a fül és szemtanú szakdolgozók és várakozó más betegek miatt egyre nagyobb lett az igény mindkét részről a magánrendelésekre. Kezdetben valóban gyengébben felszerelt, kevésbé nívós rendelők működtek. Viszont nyugodtan lehetett az orvossal négyszemközt beszélni és az aranyér vizsgálat közben sem jöttek be hárman. Azonban az ezredfordulótól kezdve részben a páciensek igényeinek változásával, de főleg a magyar és külföldi befektetők által finanszírozott nagyobb volumenű magánorvosi központok és magánkórházak megjelenésével a lakásrendelők is arcfelvarráson estek át. Azt tudni kell, hogy bármilyen rendelő, legyen az magán vagy állami működési engedélyeztetésének szigorú feltételei vannak.
A rendelők működésének általános és szakmákra vonatkozó minimumfeltételei és a személyi feltételek kőbe vésettek, nincs különbség állami, magán, magánkórház és magánrendelő között. A működési engedélyt a területi ANTSZ adja ki a szakmai és tárgyi minimumfeltételek szigorú ellenőrzése után. A feltételek betartását pedig rendszeresen ellenőrzik.
De hát akkor mégis mi lehet a különbség egy lakásrendelő és egy irodaházban működő műtéteket is végző magánkórház között?
A kisebb magánorvosi rendelőket orvosok vezetik, általában ők a tulajdonosok is. Pozitív tendencia, hogy mostanában egyre több orvosi praxisközösség létesít saját tulajdonú és szakmai irányítású új magánrendelőt. Szerintem ez lesz a termékeny jövő is. Ezekben a rendelőkben az orvosok általában a saját több évtizedes kórházi praxisuk során kialakult pacientúrát látják el. Persze az internet világában egyre több beteg érkezik a rendelőkbe fórumok, webes hirdetések alapján is. Mivel tapasztalt több évtizedes gyakorlattal rendelkező orvosok látják el a saját pacientúrájukat, a szakmai felkészültség, a tapasztalat nem lehet kérdéses. Mint említettem, a rendelők minősége, de műszaki felszereltsége is egyre magasabb színvonalú.
A lakásrendelőkben általában 1-5 orvosi rendelő működik, melyekben akár 10-15 orvosi és egyéb egészségügyi szakama – gyógytornász, dietetikus, pszichológus stb. – is működik. Természetesen CT, MRI, mammográf ezekben a rendelőkben nem található, de nem is ezért lettek létrehozva. Viszont jó minőségű ultrahang, labordiagnosztika , lézer ,kisebb műtétekre alkalmas ambuláns vagy egynapos sebészeti műtő már sok helyen elérhető a lakásrendelőkben is. Tehát a doktorok nagyrészt a több évtizedes munkával felépített praxisukat, másrészt a jó szakmai hírnévnek és a beteg elégedettségnek köszönhetően érkező új betegeiket látják el. Itt érdeke az orvosnak a beteg elégedettsége, hiszen saját maga hozta létre a praxisát kemény munkával, amit meg is szeretne tartani.
Akkor lássuk a multi irodaházi nagyrendelőket, magánkórházakat. Elsősorban a méret különbség a szembetűnő. Gyakran több tucat rendelő, számos, akár országos lefedettségre törekvő rendelő lánc, komoly diagnosztikai háttér és nagyműtétek végzésére alkalmas fekvőbeteg ellátó profil jön szembe a magánkórház weboldalára tévedt érdeklődővel. Bankár, csaptelepgyáros, kamioncéges és még számos befektető egyaránt fantáziát lát a magánkórházak üzemeltetésében. Mivel sok rendelő és egyszerre több tucat orvos dolgozik a nagyrendelőkben, térben és időben egyszerre tudnak komplex szűréseket végezi. A szűrőcsomagok jelentős részét nem a beteg hanem a beteg munkahelye, biztosítója finanszírozza, ezért itt praxisok kialakulásáról kevésbé beszélhetünk. A nagyrendelők ügyelnek is arra, hogy a beteg NE az orvoshoz, hanem a klinikára érkezzen, ahova gyakran a munkahelye irányítja a pácienst. Igy akadályozva meg a személyes orvos-beteg kapcsolatok kialakulását.
A nagyrendelőkben a kisebbekkel szemben jóval nagyobb a szakszemélyzet fluktuációja, de mivel nem a privát praxisra építenek, ez nem is annyira zavarja őket. A tőkeerős nagyrendelők online marketinggel, üzleti kapcsolataik révén szerzik pácienseiket. Elég egy többezer dolgozót foglalkoztató céggel szerződniük egészségügyi szűrővizsgálatokra, megvan az egy évnyi feladat és bevétel. Az ellátást végző orvosoknak semmi rálátsuk nincs a betegkörre, a klinika üzleti terveire, de nem is érdekli őket, mivel ejtőernyősként landoltak egy kész praxisban, amelyet tőlük függetlenül hoztak létre és tőlük függetlenül tud tovább működni holnaptól, ha úgy alakulnak a dolgok.
Eddig a lakásrendelők tagadhatatlan előnye volt, hogy az orvos a kórházi munkahelyén el tudta végezni TB finanszírozás alapján azokat a beavatkozásokat, műtéteket, amelyekre a lakásrendelők nem alkalmasak. – Majd egyszer elővesszük a témát: a TB keretet és a kórházi eszközparkot, infrastruktúrát a beteg vagy az orvos használja? – A hálapénz szankcionálása, de a betegmozgások ilyetén korlátozása ezt megszűntetni látszik. Persze most jönnek a magánkórházak: itt vagyunk, hozzánk lehet jönni műtétre is. Persze, de mennyiért? A legolcsóbbakat kerestem meg az adott típusból: egy szülés Budapesten 600.000 – 2.000.000 Ft 2 napos kórházi tartózkodással, csípő protézis 1.500.000 + a protézis ára még 1 millió, epekő, pajzsmirigy műtét: 450.000 Ft-tól. És itt álljunk meg egy szóra. A műtéti árakat csomagban határozzák meg. Tartalmazza a műtétet, a perioperativ ellátást és az adott ellátáshoz rendelt kórházban töltött nap finanszírozását.
Na itt jön a fekete leves, ha szövődmény alakul ki. Elég egy sebfertőzés okozta lázas állapot, egy utóvérzés miatti reoperáció és az árak mindjárt a 2-3 szorosára emelkednek. Ha egy biztosító finanszírozza az ellátást, kisebb a baj, mert ők képesek a szövődmény okozta magasabb ár kifizetésére, de egy magánszemély? Most nem kezdem el részletezni egy mélyvénás trombózis, infarktus, komolyabb szívritmuszavar stb. kezelését, melyet a magánkórházak sem tudnak ellátni, a beteg meg képtelen lenne kifizetni, azaz a pácienst visszatranszportálnák az állami szektorba! És folytathatnánk a több 10 millió forintba kerülő onkológiai vagy szervtranszplantációs műtétekkel. Magánbiztosítói háttér nélkül ezek egyenlőre finanszírozhatatlanok, (szerintem biztosítói háttérrel is az lesz).
Összefoglalva: a lakásrendelők köszönik jól vannak, alacsony működési költséggel, magas szakmai színvonalon, stabil tulajdonosi háttérrel üzemelnek. Profiljukba kevésbé szólnak bele az irodaház kórházak. Viszont a magánkórházak felköthetik a nadrágot. A piac egyenlőre még növekszik, de hamarosan el fogja érni a plafont a magánegészségügyi fekvőbeteg ellátási igény hazánkban. Másrészt számos külföldi befektető épít full extrás magánkórházat Magyarországon, már a vidéki városokban is, azaz a szűkülő piac mellett a magánegészségügyi nagyszolgálatók aránya folyamatosan emelkedik. Egyetlen terjeszkedési lehetőségük itthon a lakásrendelőnek gúnyolt orvosi privátpraxisok, de főleg a praxisok betegkörének elcsábításában van. Ami a cikkben részletezettek miatt nem fog sikerülni. Na ezért „lakásrendelőznek”. Pedig jobb lenne ha az agresszívan terjeszkedő igen tőkeerős külföldi konkurenciákra vetnék szemeiket.
Dr. Binó Brúnó
orvos
