Köpölyözés

A köpölyözés többezer éves hagyománnyal rendelkezik, elsősorban Kínában, Tibetben használták, de az ázsiai országokban szinte mindenhol a gyógyítás eszköze volt.

Az eredeti köpöly technikában köpöly csészéket használtak, melyek készülhettek üvegből, fémből, bambuszból, állatok szarvából. A köpölyöket melegítették, így helyezték fel az emberi testre, ahol a köpöly és a bőr között vákuum hatás jött létre a hő hatására. A köpölyök addig maradtak fenn az adott testrészen, amíg ki nem hűltek, amíg meg nem szűnt a vákuum hatás. A legtöbb helyen gyógynövényeket égettek el a köpölyökben, ezzel is elősegítve a még intenzívebb gyógyulást az adott testrészen, testterületen. Kínában mind a mai napig nagy hagyománya van a gyógynövények égetésének és a köpöly együttes technikájának, ez moxának nevezik.


Köpölyözés típusai

Régebbi időkben két típusa volt a köpölyözésnek. Volt a véreztetős technika, melyet Tibetben alkalmaztak és a vér nélküli technika, amikor a köpöly által felszívott bőrt nem vágták meg. A keleti országokban ma is használják mindkét technikát, de a nyugati országokban csak a véreztetés nélküli technikákat alkalmazzák, így nálunk is.

Ma már egyre kevésbé használják a melegítéses köpölytechnikát, leginkább a vákuumos köpölyözés nyert teret. A vákuumos köpölyözésnek 2 típusa terjedt el a vákuum pisztolyos és az elektromos eszközzel kialakított vákuumos eljárás.

A vákuumos eljárásoknál is további 2 típust különböztetünk meg, a száraz és a nedves köpölyözést. A száraz köpölyözésnél olaj, krém nélkül használjuk a köpölyöket, a nedves köpölyözésnél olajokat, krémeket használhatunk, amik a köpölyözés hatására eredményesebben szívódnak fel a bőr és a fascia rétegbe. A nedves köpölyözésnek van egy olyan típusa is, amit köpölymasszázsnak nevezünk, ennél az eljárásnál, kisebb vákuumot képzünk a bőr és köpöly között, így a köpölyt az adott testfelületen el tudjuk mozdítani. Ezzel a technikával sikeresen tudjuk kezelni a cellulitiszt, nagyobb felületeket tudunk átmozgatni és hatékonyabbá tudjuk tenni a nyirok- és vérkeringést.


Köpölyözés hatása

Bármely köpölyözési technikának az elsődleges hatása a hiperémia, vagyis megnöveli az adott terület keringését, a letapadt fasciarétegben, kötöszővetben a véráramlás növekedésének hatására több oxigén, tápanyag jut az adott területre, valamint az anyagcserefolyamatokból származó anyagok el tudnak távozni a kezelendő területről. Ennek hatására a kezelt terület diszfunkciói megszűnnek, a szövetek általános állapota javul.



Mikor alkalmazzuk a köpölyt?

  • Fejfájás, neuralgiák
  • Magasvérnyomás, alacsony vérnyomás, szédülés, fülzúgás/csengés
  • Glaukoma (zöldhályog)
  • Krónikus felső légúti fertőzések
  • Asztma, makacs köhögések
  • Szívpanaszok – angina pectoris
  • Gyomor-bélrendszeri panaszok: görcsök, székrekedés, epe/májbetegség, aranyér
  • Húgy-, ivari szervek panaszai: vesekövek, húgyúti fertőzések, menstruációs zavarok/görcsök, klimax panaszok
  • Izületi betegségek: gyulladások, kopásos izületi deformitások miatti fájdalmas izomspazmusok (görcs), lumbago, ischias, nyak-váll szindróma, rotáror köpeny szindróma, befagyott váll szindróma, ízületi mozgástartomány beszűkülésnél, hegek kezelésére
  • Stroke utáni izomspazmusok kezelésére, idegregenerációra

Ellenjavallatok

Tilos köpölyözni olyan területen, ahol a bőrön sérülés, bőrfekély, vizenyő van, valamint száraz, ekcémás bőrön, továbbá:

  • magas láz esetén
  • rosszindulatú tumor esetén
  • fejen, arcon, a szív felett és közvetlen közelében
  • trombózisnál
  • nagyfokú szívelégtelenségnél
  • vérzékeny betegeknél, menstruáció alatt derékra hasra nem
  • cukorbetegség esetén
  • erősen vegetatív, labilis betegnél
  • heveny fertőző betegség esetén
  • gyenge, idős embereknél (náluk legfeljebb a villámköpöly javasolt)
  • áldott állapotban a has és derék tájékánál
  • ahol korábbi moxázás, köpölyözés nyomai még láthatóak
  • Csonokra, ízületekre, nagy erekre, NEM teszünk fel!
Beregszászi Yvette
gyógytornász
Budakeszi Medical Orvosközpont